Opció polgári törvénykönyv, Újdonságok a PTK-ban | Borsy ügyvédi társulás
Írta: Dr. Szabó Gergely A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára.
Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?
Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén?
- Ügyfelünk ban gépjárművásárlásra fordítandó, deviza alapú kölcsönszerződést kötött.
- Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk?
- Az opciót az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
- Cikk: A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság
- Nem lehet visszaléni az opciós joggal [origo]
- Globális kereskedői példánykereskedések
- Vételi jog – Wikipédia
- Kereskedési stratégiák opciókkal
A vételi jog alapítása Ha valakinek vételi joga van egy dologra, akkor joga van arra, hogy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a dolgot megvásárolja. Vételi jogot írásbeli szerződéssel lehet alapítani, mind ingó, mind ingatlan tekintetében.

Az üzleti életben gyakori az üzletrészre vagy más társasági részesedésre alapított vételi jog is. A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk minimálisan azokban a feltételekben, amelyek az adásvételhez szükségesek.
Vételi jog
Így pontosan meg kell határozni a dolgot, amelyre a vételi jog vonatkozik. Továbbá a szerződésben meg kell határozni a vételárat, és meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. A vételár meghatározása történhet összegszerűen, amely azonban hosszabb időre szóló vételi jog esetén nem feltétlenül megfelelő, mert a dolog értéke változat.

A vételár meghatározása olyan módszernek a szerződésben való rögzítésével is lehetséges, amellyel a vételi jog gyakorlásakor a vételár egyértelműen meghatározható lesz. Így például a felek meghatározhatnak vételárat befolyásoló tényezőket, vagy a vételár meghatározását könyvszakértői szakvéleményhez köthetik.
A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság
A vételi jog gyakorlása A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásával az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön.
Ezzel a dolog tulajdonjogát a vevő megszerzi, ingatlan esetén pedig jogot szerez tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére. Tehát az adásvétel ebben az esetben nincs kötve a tulajdonos általi elfogadó nyilatkozathoz, elegendő, hogy a jogosult közli vele a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát.
A vételi jog korlátai A vételi jog leggyakoribb korlátja az időbeli korlátozás, tehát azon időtartam meghatározása, amelyen belül a jogosult gyakorolhatja vételi jogát.
- Hol lehet pénzt keresni autóból
- Nem lehet visszaléni az opciós joggal
- A legfőbb vágy a pénzszerzés
- Újdonságok a PTK-ban | Borsy ügyvédi társulás
Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni.
Így jelenleg vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható.

Azonban a határozatlan idejű vételi jog sok esetben nagyon hátrányos lehet a tulajdonos számára, ezért időbeli korlátozást továbbra is sokszor alkalmaznak. Az időbeli korlátozás történhet a vételi jog gyakorlására vonatkozó határidő naptárszerű meghatározásával.
Nincs kizárva az sem, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy a vételi jogot alapító szerződés bizonyos feltételekkel megszüntethető. Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba pl.

Ez azt jelenti, hogy a vételi jog akkor is fennmarad, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza. Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

A vételi jog sajátos korlátja lehet, ha ugyanarra a dologra harmadik személynek elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog jogosultjának ugyanis lehetősége van arra, hogy a dolgot a vételi ajánlattal azonos feltételekkel megvásárolja. Ez azt jelenti, ha az elővásárlásra jogosult a vételi jog alapítására szóló szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel meg kívánja vásárolni a dolgot, akkor lényegében a vételi jogosultat megelőzve megvásárolhatja a dolgot. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, opció polgári törvénykönyv célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Szerző: Dr. A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Igazán nem opció polgári törvénykönyv esemény volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság vezető bírái közzétették egymással vitatkozó cikkeiket, és egybehangzóan megállapították azt, hogy a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása terén - elsősorban a hiányos jogi szabályozás, de részben az eddigi megengedő bírói gyakorlat következtében is - jogalkalmazási bizonytalanság alakult ki, amelyet véleménykülönbség miatt a Legfelsőbb Bíróság sem tudott megszüntetni. A vita jelentőségét fokozza, hogy a két vitacikkben megfogalmazott jogi vélemények különbözősége alapvetően a két szerzőnek a bíróság feladatát illető eltérő felfogásából fakad. A vita tárgyát képező kérdés konkrétan az, hogy a vételi jogot engedő szerződés megtámadható-e a vétel tárgyát képező dolog forgalmi értéke és vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén.
Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének opció polgári törvénykönyv is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:.
